Az első gondolat, ami miatt ide jöttem, nem az, amivel most szeretném elkezdeni: mi történik ma hazánkban „bormarketing” ügyben? Lesz még szó erről elég.

Ez az én virtuális játszóterem, inspirálódásom a kommunikációs szakmában, a borra fókuszálva. A virtuális játszóterem a gondolataim megosztására, élményeim megőrzésére. Kritikáim és dicséreteim otthona, így fókuszálva arra, ami szuper és arra is, ami (sajnos) nem.

Évek óta tartó boros rajongásom online életterét nem a hagyományos borblogként képzelem el. Kommunikációs vénám elvisz erről az útról, noha szeretem a bornak ezt a dimenzióját is. Ahol ízek és illatok kavarognak, ahol emlékeket ébresztenek és nyomokat hagynak.  

Az, amit én itt szeretnék nem más, mint láttatni, hogy a bornak mondanivalója van. Ezt a mondanivalót pedig kommunikációval értő módon át lehet adni, nevezzük a bor „hangját” bárhogy. Közkedvelten szólítjuk bormarketingnek. Szerintem hívjuk inkább PR-nek.

Persze nem szőrszálhasogatás és definíciókeresés a cél, de hiszem, hogy a PR-ral igen sokat tudunk segíteni a boron, ha az arculatépítésről van szó. A blogom valamelyest szakmai része így a kommunikációs világ felől közelít, hogy közvetítse az én meg a nekem megadatott boraim mondanivalóját. A világ halad, és hiszem, hogy a hazai borszakma is egyre jobban ébred rá arra, hogy a jó bort fontos hozzáértő módon márkázni is. Ezekre a gyakorlatokra szeretnék odafigyelni.

Ahogy a világ halad, én hiszem azt is, hogy a magyar fogyasztók egyre kíváncsibbak a borra. Naivitással mondom, hogy szerencsére, de a magyar bor fogyasztói jószerivel mi magyarok vagyunk, a saját piacainkon szép számmal fogynak el a palackok. És ahelyett, hogy ebben a pillanatban azon bánkódnék, hogy miért nem vagyunk ilyen sikeresek külföldön is, inkább most roppantul örülök annak, hogy az elmúlt évtizedekben a magyar ember ilyen módon megtanult ragaszkodni a saját borához. Egyre izgalmasabb boraink vannak és egyre jobban szeretjük őket, s ha választunk, már szívesen vesszük le a polcról inkább a magyart, és ez most így van jól. (Persze a magyar bor külföldi megjelenése szerintem is fontos téma (!), terveim szerint szólok is róla párszor.)

Bőven hiszek abban is, hogy a jó bor mindenkinek megadatik. Mázlisták vagyunk ilyen kis országon belül, hogy értő odafigyeléssel valamennyi árkategóriában ki tudjuk választani a magunk kedvencét. Az értő odafigyelés és annak megmutatása miatt pedig inkább a fogyasztói oldalról szeretnék közelíteni, ami a blogom nem szakmai, hanem élménykereső része lesz. Nem tervezek borleírást, nálam most nem ez az önkifejezés eszköze, de innen üdvözlöm azokat, akik ezt úgy csinálják, hogy leesik az állam a profizmusoktól.

A bor a szívügyem. Innentől pedig az én történetem is.

Örülök, hogy itt vagy.

fotó: pinterest.com